Szokták mondani, hogy Fehérvár egyik nagy előnye az elhelyezkedésében rejlik. Egyformán közel van Budapest és a Balaton, a Velencei-tó pedig kis túlzással már a városhoz tartozik, tulajdonképpen agglomerációja a megyeszékhelynek. Ezek az előnyök vitathatatlanok, de néha kisebb bosszúságokat is okoznak. Ilyen például, hogy az amúgy sem legjobban teljesítő, és leginkább szerethető MÁV, ha a Déliből indít vonatot a Balatonra, akkor szezonban Székesfehérváron felférni rá olyan,
mintha az ember éppen az Éhezők Viadalán venne részt.
Nem mondom persze, hogy ez mindig így van, de szerintem mindannyian futottunk már bele olyan helyzetbe, amiben valahogy így éreztük magunkat:
Van ugyanakkor egy semmi máshoz nem hasonlítható romantikája a nyári, Balatonra való vonatozásnak (már ha persze nem egy péntek délutáni hőségriadóban próbálunk lejutni a vízhez). Ezt a romantikát lovagolta meg a ma már nem kicsit ciki Animal Cannibals nóta.
Ahol pedig romantika van, ott a nosztalgia is felüti a fejét, a MÁV pedig mestere a nosztalgiázásnak (és ezt most mindenki értse úgy, ahogy akarja). A hétvégén például egy 424-es gőzmozdony által vontatott nosztalgiavonat közlekedett Budapestről a Balaton északi partjára, ami azért egy kicsit felidézte azt a kort, amikor még fürdővonatok jártak Székesfehérvárról Balatonboglárra. 1923. június végén az alábbi cikk jelent meg a témával kapcsolatban a Fejérmegyei Naplóban.

Az cikk lényege, hogy kifejezetten a székesfehérvári tisztviselőknek kedvezve egy külön fürdővonatot indított a "Déli Vasút üzletigazgatósága".
A vonat reggel 7:20-kor indult, a végállomás pedig Balatonboglár volt, de Kiscséripuszta kivételével minden állomáson megállt. Visszafele 17:15-kor indult a vonat, Székesfehérvárra pedig 20:10-kor futott be a szerelvény.

Nosztalgiavonat Fehérváron (Fotó: Horváth Reni)
Bár jómagam mostanában nem vonatoztam a Balatonra, évekkel ezelőtt azonban amikor kötöttpályán száguldottam Siófok felé, gyakran megesett, hogy nagyon tudtam volna örülni még egy szerelvénynek. Arra már gondolni sem mertem, hogy az a plusz vonat ne a Déliből, hanem Fehérvárról induljon. Ez azért is érdekes, mert a cikk a végén kifejezetten motiválja a fehérváriakat arra, hogy használják a fürdővonatot, mert ha nem lesz rá kereslet, a vasúttársaság idő előtt megszünteti a szerelvényt. Hiába, más idők jártak még az 1920-as években...